Málna kis pomerániai spicc, lányom és 4 éves unokám Zsófi kiskutyája.
Tegnap Balatonon a saját nyaralójuk kertjében, míg lányom sógora állt ki a kocsival a nyitott kapun beszabadult egy fekete német juhász.
Egyenesen Málnára támadt. Lányom (kisbabát vár) megpróbálta elkergetni.
A sógor látta a kutyával való hadakozást, hiába kiabáltak utána segítségért, mint akinek rettentő fontos dolga van nem állt meg, ment a dolgára.
A kutya bekergette Málnát a lakásba, tört zúzott. Szegénykém bemenekült a dobozába - onnan rángatta ki, majd, mint az elkapott élettelen zsákmány vitte, a kertbe ledobva kezdte marcangolni.
Ez az egész tíz percig tartott.
Előkerült a kutya gazdája - nem segített - már őt is harapta meg a kutyája.
Egyedül a szomszédban nyaraló fiatal állatorvosnő jött a segíteni.
Ő ütötte-verte a kutyát pórázzal, majd hurkot csinált és úgy húzta el a nagy kutyát.
Kocsiba pattan és vitte Veszprémbe Málnácskát.
Ellátták, szerencsére gerinc sérülés nincs.
Az egyik hátsó lába, gerinc melletti izmok roncsolódtak, has sérült.
Lét fontosságú szervek épek, kis belső vérzés van.
Lenyírták a szőrét, az egész pici teste tele-tele harapással.
Reménykedünk!
Mind ez a pici lány előtt.
Mind ez nem történt volna:
- nem szaporítanának meggondolatlanul.
- nem tartanának kutyákat láncra verve egész életen át
- nem hanyagolnák el kutyáikat, gondoznák nevelnék őket.- nem mennének el az emberek a baj elöl, észre vennék, hogy a másik bajba került.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése